Anyuka, főzni kellene!

Utazás előtt sokat töprengtem vigyünk- e magunkkal bébiételt, vagy majd megérkezés után vásároljunk be. Mivel úgy adódott, hogy egyéb tisztálkodó szerekért is mennem kellett egy ismert drogériába, arra jutottam, ha már ott vagyok csak veszek pár üveggel, hogy a nyaralás ne a főzőcskézésről szóljon nekem sem.

Olívia édesen pihegett a babakocsiba, elnyomta a nyári meleg, én pedig már jó 15 perce válogattam az egyik drogéria bébiételes polcainál, és pakoltam sorra a kosárba az üvegeket. Mialatt elmélyülten tanulmányoztam az összetevőket mellém lépett egy korosabb hölgy, és némi hangos szuszogás után jó hangosan oda vetette: Anyuka, Főzni kellene annak a gyereknek !

Bevallom, annyira meglepett ez váratlan “támadás” , hogy semmilyen válasszal nem szolgáltam, miközben a Hölgy még odavetett pár kéretlen gondolatot. Megszoktam, amikor a gyerekkel vagyok , rendszeresen kapok “jó” tanácsokat, vagy csak megállítanak, mert milyen cuki, milyen pufi, néha megcsipkedik, megfogdossák kérdés nélkül, és van, hogy a családi történeteket zúdítják rám, persze mindig akkor, amikor épp sietünk. De ilyen atrocitás, váratlan sértés ez idáig nem ért. Annyira felháborodtam, dühös, és elkeseredett lettem, hogy első szuszra ki akartam száguldani az üzletből. Aztán vettem egy levegőt.

Sokat hallgatom, hogy ‘bezzeg a mi időnkben’ , és ‘ti már ennyi idősen ezt és ezt ettétek’ , hja és persze a ‘ nem volt még akkor ilyen modern világ, azt ettétek, ami volt otthon’ lemezeket. Igaz, felnőttünk. Nem állok le vitatkozni senkivel, hogy ami akkor volt jobb-e annál, ami most van, de had kérjem ki magamnak azt a feltételezést, hogy mert bébiételt merészelek tenni a bevásárló kosárba már rossz anya lennék. A világ elég sokat változott, és most nem arról beszélek, hogy rohan, és már-már túl modern, hanem arról, hogy sokat változott a szemlélet, sokkal több a kínálat, és a versenyhelyzet miatt a minőség is javult, így ezeket a bébiételeket már össze sem lehet hasonlítani a 30 évvel ezelőttivel. Vannak kifejezetten jó bébiételek, amelyek gyakorlatilag mentesen a cukortól, sótól, gluténtól, tejtől, szójától, tartósítótól, sőt oda figyelnek arra, hogy a baba az egyes életszakaszaiban mit ehet és mit nem. Jó, persze, itt is vannak kivételek, de egy anyuka, aki oda figyel, tudja, hogy melyik terméket érdemes választani.

Szó, ami szó, minden felháborodásom mellett is úgy gondolom, hogy az üveges bébiételek miatt nem lesz egy anya rossz anya. Nem hiszem, hogy reggeltől estig a konyhában kéne lennem minden egyes nap, és pürésíteni, pépesíteni, áttörni, átszűrni, fagyasztgatni kellene ahhoz, hogy a világ szemében kivívjam a jó anya titulust. Igenis felvállalom, hogy veszek, és adok is üveges bébiételt Olíviának, mert számomra értékesebb az az idő, amit vele tölthetek, no és azért azt is megemlíteném, hogy ettől a lányom semmivel sem eszik egészségtelenebbet, mint az a baba, akinek a családja mereven elutasítja a bébiételeket.

Személy szerint úgy vélem, hogy a bébiétel megkönnyíti a dolgomat, mert nem mindig van időm frisset készíteni amikor például hirtelen kell menni valahova. Az is nagyon jó, hogy a bébiételek egy része olyan zöldséget is tartalmaz, amikkel jobban kell bajlódni az elkészítéskor, vagy amikkel még nem sűrűn találkoztam, de rendkívül egészséges ( pl: édeskömény). Tessék megkövezni érte, de én igenis szeretem, hogy léteznek bébiételek!

Oh, és a Hölgynek üzenem: Gyakrabban főzök a gyereknek, mint gondolná.

Akit érdekel, hogy mit főzök Olíviának a receptjeim között talál néhány bébiételt is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük