Vacak a pocak, azaz életem kis szőrös bichon havanese néha sok fejfájást okoz. Kivételesen nem a letépett tapéta és a szétmarcangolt wc papír miatt, hanem a tavaszi megújulás kapcsán. Mint minden élőlénynek a kutyusoknak is kell az évszakhoz alkalmazkodni.
Nálunk a tavasz nemcsak a kutyanyírást jelenti, hanem a harc kezdeték a bolhákkal.
A környékünkön sok cica él, így pont a séta útvonalunk tele van macskabolhákkal. Aki már küzdött bolhák ellen, annak nem kell elmondani, hogy ez mennyi nyűggel jár. No de kezdjük a legelején!
Amikor Vacak vakarózni kezd, már gyanakodva figyelem. 2 évvel ezelőtt bolha invázió áldozata lett szegény Vacak, és hosszú hónapok, soksok elköltött forintja után sikerült megnyernünk a csatát. Mivel a háborút is szándékomban áll megnyerni, minden negyed évben megfutom a kötelező köröket. Először is figyelem a kutyát. Ha vakarózik, és ezt egy nap alatt többször és hosszabban